Várak


Ma a "Török-vár" maradványait rejtő földbuckák Babócsa egykori hathektáros angolparkjában lelhetők fel. Kiterjedését a domb téglalap alakú pereme mutatja. A múlt század hatvanas-hetvenes éveiben még látható volt néhány téglafal maradványa. Az omladékok közül ekkortájt több alabárdot, handzsárt, buzogányt vittek el a "kincskeresők". A domb déli oldalán épülő házak alapozásakor patkókat, vaspántokat, baltákat, kerámiatöredékeket, sőt egy lócsontvázat is találtak. A nyugati oldalon is a véletlen hozott felszínre egy értékesebb középkori emléket. Mintegy két méter mélyről a helybeli diákok egy 1556-ból való bronz ágyúcsövet mentettek ki. A korabeli történetíró Ghymesi Forgách Ferenc váradi püspök szerint
a "várat a Marczaly család építtette nagy fénnyel és kényelemmel" az 1400-as évek elején. Később örökösödési szerződés révén a Báthori család tulajdonába került a hozzátartozó hatalmas birtokokkal együtt. Báthori I. András fiai: I. György, II.András és III. István megosztoztak rajta. Az úgynevezett babócsai uradalom I. György tulajdonába került. A mohácsi csatából megmenekült három Báthori testvér közösen is használta a várat, amely 1526 után a Kanizsát és Szigetvárt védő fontos végvárvonal része lett. Végvárrá igazán a Habsburg Ferdinánd király oldalán harcoló II. András fia III. András (Bonaventura)-többek között- Somogy főispánja építette ki. 1554-ben már palánkvár volt. Az ellenséges lövegek ellen falait kettős fallal vették körül, amelyek közét földdel töltötték ki. Körülbelül 104x86 méteres (0,42 hektár) lehetett. Először 1555-ben foglalta el a török, ám a következő évben teljesen kiürítették és felgyújtották, illetve a magyar seregek miatt stratégiai okból fel is robbantották. Újjáépítése évekig tartott, főként a somogyi és zalai jobbágyok ingyenmunkáját rendelte hozzá a király. A vár ekkori tulajdonosa Báthori III. András tárnokmester, országbíró, erdélyi vajda és királyi főkapitány maradt. Ám a vár királlyal kötött egyezség szerint az uralkodó ellenőrzése alá tartozott. Ferdinánd király pedig Perneszi Farkast jelölte ki várkapitánynak. Babócsa újabb ostroma 1566-ban következett be, amikor a szultáni had Szigetvár elfoglalása után megostromolta. A babócsai várvédelemre kirendelt német gyalogosok felgyújtották és elszöktek a harc elől, így könnyen a hódítók kezére került.

Előző123Következő

Galéria
Magyar Közbeszerzési és Elektronikus Beszerzési Zrt Közbeszerzési együttműködő partnerünk a Magyar Közbeszerzési és Elektronikus Beszerzési Zrt.
www.mkeb-zrt.hu



„Készült a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács támogatásával”