Várak


(Ez időtáj esett el birtokos III. Báthori András is, aki Kanizsa várának védelmében vett részt). A török azonnal megkezdte a vár újjáépítését, de a következő évtizedekben állandó végvári csatározások színtere volt e vidék, s hol magyar, hol török uralta és építette újjá a várat. Már 1566-1570 közötti időben a várban, az úgynevezett párkányban téglából épült dzsámi és fürdő, majd fogadó is állt. A jól kiépített vár a török időkben (így például 1663-ban), de többször is szandzsák, azaz egyfajta török megyeközpontként szerepelt. A hosszú csaknem 130 évig tartó hódoltsági időszak vége 1686-ban következett be. Közben előbb Zrínyi György többször, majd 1664-ben unokája, Zrínyi Miklós visszafoglalta. Leghosszabb ideig 1595-1600 között volt magyar-német kézben. A Porta Ceasar itáliai építész tervei alapján korszerű olasz bástyákkal megerősített várat 1600. szeptember 4-én védői: 300 német gyalogos, 200 magyar darabant és 50 huszár, csúfos körülmények között a törököknek feladták. Babócsa elhamarkodott feladása is hozzájárult Kanizsa elvesztéséhez.
A Zrínyi Miklós féle 1664-es elfoglaláskor készítette Esterházy Pál az egyetlen ábrázolását. A török történetíró, Evlia Cselebi közvetlenül a Zrínyi féle foglalás után írta róla:..."E vár területe tó és mocsár, mielőtt az ellenség felégette volna, igen erős vár volt."
1686-ban a törökök - a közeledő Bádeni Lajos seregeinek megérkezése előtt - ostrom nélkül feladták. Még az 1690-ben készült összeírás szerint is állt és castrum Babocha-ként szerepelt.
(Forrás: Babócsa története - tanulmánykötetet. Szerkesztette és a középkori történeti részt írta dr. Magyar Kálmán (Kaposvár, 1990.), valamint Magyar Kálmán-Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig (Szerkesztette: dr. Magyar Kálmán) Kaposvár, 2005.)








Előző123

Galéria
Magyar Közbeszerzési és Elektronikus Beszerzési Zrt Közbeszerzési együttműködő partnerünk a Magyar Közbeszerzési és Elektronikus Beszerzési Zrt.
www.mkeb-zrt.hu



„Készült a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács támogatásával”