Közeli látnivalók / Dráva part

Dráva part


A folyó azonban hasznos is, hiszen, a szétterített iszap, agyag és kavics miatt páratlanul gazdag növény és állatvilág honosodott meg a víz mentén. A terület 1996 óta a Duna-Dráva Nemzeti Park része. Ez azonban már sokkal korábbra nyúlik vissza. Az 1920-as években hívta fel a figyelmet a barcsi ősborókás értékeire Boros Ádám professzor, s 1974-ben kialakították a tájvédelmi körzetet.
A borókás mellett számos más növénytársulás is akad itt, mint például a csokonyavisontai fás legelő, a bolhói tölgyfák, a ladi park vagy a község határában magasodó kőris és a szürke nyárfa. A Tótújfalu és Szentborbás között emelkedő hatalmas tölgyfa Somogyban a legöregebb. Ide tartozik még a középrigóci kastélypark, a kálmáncsai legelő fái, ahol rétisasok fészkelnek.
A települések mindegyike a középkorig vezetheti vissza a történelmét. Kanyar József Harminc nemzedék vallomása Somogyból című kötetében így fogalmaz: a megye középkori várai közé sorolták Barcsot és Babócsát, városai között Babócsát, Bélavárt és Kálmáncsát. A legnagyobb próbatételt a török hódoltság jelentette az itt élőknek. A török kiűzését követően a visszatelepülők mellett a jobbágyközségekbe Württenbergből német, a Dráván túlról horvát telepeseket hívtak. Így lett ez a térség ma is etnikailag a leginkább sokarcú része Somogynak.
Az 1700-as évek végén égetően szükségessé vált a gyakran áradó Dráva szabályozása. Több sikertelen és kevésbé sikeres próbálkozás után a XIX. század elején úgy metszették át a kanyarulatokat, hogy a településeket megvédjék az áradásoktól. A munkák tömegével vonzották Barcsra az embereket. A közlekedésben új kapuk nyíltak: egészen Stájerországig tudtak hajózni a kereskedők.
A szabadságharc alatt Barcsnál keltek át Jellasics horvát bán seregei. 1849 után az első gőzhajó megjelenése, a kikötő építése, illetve a vasútépítés, majd a Dráván átívelő fahíd adott új lendületet. Ez pedig az ipar, a kereskedelem és a városiasodás elöljárója volt.





Előző12

Galéria
Magyar Közbeszerzési és Elektronikus Beszerzési Zrt Közbeszerzési együttműködő partnerünk a Magyar Közbeszerzési és Elektronikus Beszerzési Zrt.
www.mkeb-zrt.hu



„Készült a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács támogatásával”