Neves szülöttek

• Kenyeres Lajos kanonok

Babócsai temető kiemelt sírhelye a kereszt előtt
1860. július 7-én született Keszthelyen. A gimnáziumot szülővárosában, majd Budapesten, Nagykanizsán végezte, ahol 1879-ben érettségizett. Még ebben az évben felvették a veszprémi szemináriumba. 1883. július 2-án szentelték pappá. Káplán Lesencetomajon, majd a következő évben már udvari káplán a Somssich családnál Somogysárdon. 1890-ben zsinati vizsgát tett. 1894-ben került Babócsára plébánosnak. Plébánosi működése alatt épült a babócsai és bolhói templom, valamint mindkét helyen a kultúrház. Tevékenységének különlegessége, hogy a lugasos szőlőműveléssel országos hírnévre tett szert. Közéleti szereplését jelzi az is, hogy 1907-ben megalakította a Babócsai Fogyasztóvédelmi és Értékesítési Szövetkezetet. 1895-től szentszéki ülnök, majd 1914-től kanonok. 1920-ban kinevezik veszprémi kanonoknak. 1929-től április 15-én hunyt el. Volt hívei Babócsára szállíttatták holttestét, és ott temették el a temető nagykeresztje előtti sírboltjában.

• Lengyel Imre tanító, iskolaigazgató

Babócsai temető A. 3. 44.
1896-ban született. Tanulmányai elvégzése után 1916-ban került Babócsára mint tanító, majd 1940-ben nevezték ki iskolaigazgatóvá. Szülők és diákok egyaránt nagy szeretettel, tisztelettel emlékeznek rá, hisz a tanítás volt a hivatása, és ez a munka számára nem is munka, hanem szenvedély volt. Egyenes, jellemes, nagyon szerény, humánus ember és kitűnő emberismerő volt. Segítette a háború elöl menekülő lengyeleket. A helyi közélet aktív szereplőjeként énekkart vezetett, helyi színdarabokat rendezett, a KALOT ifjúsági nevelésben, gazdatanfolyamok vezetésében vett részt, néptáncot tanított, népzenei gyűjtést végzett. Mély vallásossága miatt évtizedekig a kántorizálást is vállalta. A jól tanuló gyerekeket és szüleiket bíztatta a továbbtanulásra, a nehéz agyagi körülmények között élőknek több esetben is tényleges segítséget nyújtott. Az akkori rendszer 1949-ben leváltotta igazgatói pozíciójából, s mint tanító dolgozott tovább. (Később sem vállalta fel a felkínált magasabb pozíciót.) 50 éves pedagógusi pályafutása után arany díszoklevéllel ismerték el példaértékű pedagógiai tevékenységét. Magán - és közéleti emberként is méltán vívta ki a Babócsán élők nagyfokú megbecsülését. 1970-ben hunyt el.

• Dr. Olsovszky Jenő főállatorvos

1908-1993.
Babócsai temető.

• Prinke család földbirtokosok

Babócsai temető B. 9. 6.
A Prinke család a XIX. század első felében jelent meg Babócsán. A gróf Somssich- féle birtokvásárlással egy időben a Prinkéék soproni ága örökség révén jutott községünkben földterülethez. A várkert keleti oldalán a századfordulót megelőző években építettek kastélyt. A babócsai temetőben nyugszik Prinke Ignácz (1810-1903), fia, Prinke Sándor (1844-1923), leánya, Györkiné Prinke Mariann (1856-1920), egyik unokája, Prinke Géza, császári és királyi huszár hadnagy (1879-1902). A község életében Prinke Sándor játszott nagyobb szerepet. ? az 1884. évi iskolaszéki választáson kapott bizalmat, amelyet 25 éven át viselt. A Prinke - örökösök 1939-ben végképp visszavonultak Sopronba. A kastélyt és a földterületeiket igen kedvező körülmények között átadták a községnek, amelyet az akkori vezetők jól hasznosítottak, hisz a kastélyban gyerekeket nyaraltattak, a földterületeket pedig kishaszonba gazdáknak adták ki.

• Dr. Szabó Ernő orvos

Babócsai temető C. 5. 5.
1869-ben született Mezőcsokonyán. Budapesten szerzett orvosi diplomát 1894-ben. Először a szemklinikán, majd a Rókus Kórházban, végül a Stefánia Gyermekkórházban dolgozott. Ezután került Babócsára, ahol az országon belül e térségben volt a trachomával leginkább fertőzött terület (kb. 1600 főt érintett.) Kilenc év alatt sikerült felszámolnia a fertőzést. A harmincas években már szinte minden ember "doktor bácsi"- ja volt, mindenki szerette, tisztelte. szakmai sikerei miatt voltak irigyei, rosszakarói, de bebizonyította, hogy a rossz állapotban lévő, legyengült betegek eredményesebben gyógyíthatók otthon, mint kórházban. Az anyagilag nagyon nehéz helyzetben lévőket is gyakran kisegítette. Hetente kétszer felkereste valamennyi betegét. Példás családi életet élt. Szerette az embereket, fél Somogyra kiterjedő baráti köre volt. Csaknem ötven évig élt és gyógyított a községben. Az 1944. március 19-ei német megszállást követően több- a zsidókat érintőrendeletet vezettek be. Április 3-án rendelték el a zsidó személyek kényszerlakhelyre költöztetését és deportálását. Dr. Szabó Ernő a megalázó költöztetés elől feleségével együtt az öngyilkosságba menekült. Együtt vannak eltemetve a babócsai temetőben.

• Gulyás József közgazdász

Babócsa, 1932. december 10. - Budapest, 1983. december 5.
1956-ban kapott diplomát a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemen, ahol a külkereskedelmi tanszék oktatója lett. 1970-75 között Brüsszelben teljesített diplomáciai szolgálatot. 1975-től a Külkereskedelmi Főiskola főigazgató-helyettese, majd 1980-tól főigazgatója volt. 1978-tól a közgazdasági tudományok kandidátusa. Több szakkönyv szerzője.

• Kalló Viktor szobrászművész

Babócsa 1931. március 7. -
1956-ban végzett a Képzőművészeti Főiskolán. Több köztéri alkotást készített, többek között a Kisvárdán látható Anya gyermekével címűt. Munkásságáért 1961-ben Munkácsy-díjjal tüntették ki.

• Kemenes Illés bencés tanár

Babócsa, 1885. november 16. - Sopron, 1943. január 3.
1902-ben belépett a pannonhalmi Szent Benedek rendbe. 1909-ben pappá szentelték. 1910-től pannonhalmán ókori filológiát tanított. 1920-ban az itteni gimnázium igazgatójává nevezték ki. 1924-től a rend budapesti, majd 1931-től 1934-ig esztergomi házfőnöke. 1934-től a Budapest Környéki Tankerület főigazgatója. Az Országos Közoktatásügyi Tanács alelnöke volt.

Forrás
www.somogyitemetkezes.hu
Dráva mente -
Magyarország kisrégiói sorozat (CEBA Kiadó 2000)